Elhízás | Obezitás | BMI | Túlsúly | Kövérség
Elhízás
Az elhízás (azaz obezitás) történetében Santorio Santorio tekinthető „Az Elhízás Atyjának”, ugyanis a XVII. században ő írta le először az evés és az ivás által fenntartott emberi működési egyensúlyt (BRAY, 2002). Az elhízás tudományos elméletének második megalapozója Lavoisier, aki a XVIII. században az oxigénfogyasztással és a metabolizmussal mint az energiaegyensúly fenntartó tényezőivel foglalkozott.
Már Laviosier előtt megjelentek azonban könyvek az elhízásról – Short és Fleyming könyveit több nyelvre is lefordították. Manting könyve a leghíresebb talán, a laikusként írt első fogyókúrás könyv (BRAY, 2002).
A XIX században számos tudományterület érdeklődésének középpontjába került a téma. Quetelet 1835-ben publikálta a BMI-ről szóló tanulmányát. A XX. században biológiai, kémiai és fizikai kutatások folytak. Próbálkoztak az elhízás gyógyításával, de hamarosan kiderült, hogy nincs ideális diéta. Cannon mutatott rá arra, hogy többek között az emésztőrendszer állapota és jelzései határozzák meg az éhségérzetet. A viselkedéstudomány alapozta meg terápiáját az operáns kondícionálás és viselkedés alkalmazásával (BRAY, 2002).
Az obezitás jelentősége közismert. A felnőtt magyar lakosság megközelítőleg egyharmada - kortól és nemtől függetlenül 18-57%-a -, kevésbé szigorú kritériumok alapján pedig fele elhízottnak tekinthető. Az elhízás több betegségnek is kockázati tényezője, így az egészségügyben nagy figyelmet szentelnek az obezitás megelőzésének és kezelésének.
Az obezitás mérésének egyik legjobb módszere a BMI (kilogrammban mért testsúly osztva a méterben mért magasság négyzetével), amelyet Quetelet dolgozott ki megközelítőleg 140 évvel ezelőtt. A világon számos populációban tesztelték, és majdnem mindenhol erősen korrelál a mortalitási és morbiditási adatokkal (VALDEZ és WILLIAMSON, 2002). A BMI négy fő kategóriát állapít meg. Ha a BMI kisebb 18,5-nél akkor normál súly alatti, ha 18,5 és 25 között van, akkor normál, ha 25 és 30 között van, akkor túlsúlyos, ha pedig 30 fölött van, akkor obez.
BRAY, G. A. (2002): A Brief History of Obesity. In: FAIRBURN, C. G., BROWNELL, K. D. (ed.): Eating Disorders and Obesity, Second edition, A Comprehensive Handbook. The Guilford Press, New York, London. 382-387.
VALDEZ, R. WILLIAMSON, D. F. (2002): Prevalence and Demographics of Obesity. In: FAIRBURN, C. G., BROWNELL, K. D. (ed.): Eating Disorders and Obesity, Second edition, A Comprehensive Handbook. The Guilford Press, New York, London. 417-421.