Orthorexia nervosa | Egészség | Egészségesétel-függőség
Orthorexia nervosa
Az evészavarok klasszikus formái (anorexia nervosa és bulimia nervosa) mellett újabb zavarokat is fedeznek fel. Az egyik legújabbat Bratman írta le 1997-ben orthorexia nervos (továbbiakban ON) néven, ami egészségesétel-függőséget jelent. A szó jelentése a latin ortho (egyenes, hegyes) és az orexis (étvágy) szavakból ered. Kényszertünetté az egészségesség túlhangsúlyozása válik, azaz az érintett személy kizárólag egészséges vagy annak vélt ételeket fogyaszt, és rengeteg időt tölt el azzal, hogy ezeket az ételeket és alapanyagokat beszerezze, főleg speciális helyekről. Rengeteg időt tölt el azzal is, hogy ezeket az egészséges ételeket elkészítse.
A kényszeres jelenségek tárgya ebben az értelemben az étel minősége lesz, ami az étel fiziológiai jelentőségén és értékén túlmenően többletjelentést is hordoz, szinte vallásos értékkel is bír, illetve érzelmekkel ruházódik fel.
Míg korábban az étel a létfenntartás egyik eszköze volt, a civilizációs változások az étellel és az evéssel kapcsolatban is eredményeztek változásokat. Ennek oka az, hogy a viszonyunk a környezethez alapvetően megváltozni látszik, és ennek következtében a környezeti kockázati tényezők közé természetes anyagok is bekerültek, és így váltak ezek a korábban természetesnek számító anyagok például allergénekké. Torzulások a létfenntartást szolgáló ételekkel kapcsolatban is kialakultak, az ON esetében a kényszer tárgyává az étel válik.
Az ON tehát az egészséges táplálékokhoz való kényszeres és megszállott ragaszkodást jelenti. A személy még a koplalást is hajlandó vállalni abban az esetben, ha nem elérhető számára tiszta táplálék. Olyan speciális érzelmeket társítanak az ételekhez, amelyek például veszélyes, mesterséges vagy egészséges és tiszta vonatkozásúak. Jellemző még, hogy egymástól átvesznek vagy maguk számára alakítanak ki különleges, ritualizált étkezési szokásokat, illetve mindig éhesnek érzik magukat.
Természetesen ahhoz, hogy valaki az ételek ilyen mértékű megszállottjává váljon, bizonyos tényezőknek már korábban jelen kell lenniük. Sok esetben jellemző a személyiség harmóniájának a hiánya, de nem ritkán valamilyen valódi testi betegség - például daganatos megbetegedés, emésztőrendszeri vagy egyéb probléma - leküzdésének a vágya vezéreli ezt a különleges evési viselkedést. Esetleg egyéb zavarok, például depresszió vagy szorongás is meghúzódhat az ON kialakulásának hátterében. De az egészségesnek hitt életmód kialakítása sok esetben lehet a személy saját maga felé való fokozott irányulása, melynek célja a hiányolt szeretet pótlása.
AZ ON spirituális dimenziókat is érint kényszeres jellege és a "tisztaságra" való törekvés által. Megjelenik benne az indokolatlan jelentőségtulajdonítás is, ami az alapanyagok megszerzéséhez, a termelőkhöz és a termékekhez való kényszeres ragaszkodásban nyilvánul meg. Emellett társadalmi ideálokkal és divatjelenségekkel is összefüggésbe hozható, azaz fóbiás félelem jelenik meg az egészségromboló és káros anyagoktól, aminek hátterében az egészségesnek tartott táplálkozási irányok követése nyilvánul meg.
Veszélyei között mindenképpen hangsúlyozandó a személy alultápláltsága, az úgynevezett élettani alultápláltság és a kóros vitaminhiány. A személy nem szükségképpen vékony testalkatú, sokszor inkább testsúlytöbblete van, aminek oka általában az egészségesnek vélt, ám valójában helytelen táplálkozás következtében felboruló anyagcsereműködés.
DUDÁS K., TÚRY F. (2008): Orthorexia nervosa avagy egészségesétel-üggőség: evészavar vagy maladaptív túlélési stratégia? In: TÚRY F., PÁSZTHY B. (szerk.): Evészavarok és testképzavarok. Pro Die Kiadó, Budapest